Alkotópedagógia a hazai oktatásban

Lement a műhelykonferenciánk, nagyon örültem, hogy sokan eljöttek, főleg érdeklődő tanárok, akik láthatóan szomjaznak az ilyen jellegű eseményekre, irányokra.

DSC_0683.JPG

 

Ahogy Adam Savage mondja minden making/alkotás egy történet, és én ott azt éreztem, hogy mindenki elhozta a maga történetét.
A villamosmérnőkből lett tanár, aki az első sorban ült és ott helyben elkérte a teszt foglalkozás felhasználási jogait, ilyen történet volt – láttam benne a tanulást, a pedagógiát, még ha nem is az a tudatos, jól felépített rendszer is volt, amire sokan vágynak, ha átgondolt tanítást akarnak csinálni.

DSC_0677.JPG

Ahhoz, hogy az alkotás jelent legyen a hazai oktatásban igazából két dolog kell és ez ezen a konferencián is kijött: az egyik a diákok, akiknek akarni kell játszani és a tanárok, akik hajlandóak játszani velük. Minden olyan diák, aki valami számára érdekeset oszt meg akár a 9GAG-ről, akár komolyabb helyről, arra figyelnünk kell, azt nekünk követni kell. Minden olyan tanár, aki felismeri, hogy a diák ott és onnan akar tanulni, nem a Times New Roman 11-es tankönyvből, ami látszólag nagyon unalmas, az erre vevő, és akkor elindulhat valami.

Mi annyit tudunk tenni, hogy adunk egy külön teret, egy külön szobát, ami olyan mint a könyvtár. Ide nem olvasni, hanem alkotni mennek be a gyerekek és felnőttek. A köynvtárba sem enni jársz (illetve erre már vannak jelek, hogy mégis, de arról máskor). Oda olvasni jársz.
Érdekes lenne egy könyvtár történetet és egy makerspace történetet összehasonlítani.

Sokat éri a makerspace-eket a vád, hogy hipster helyek. Jó, legyen. De a hipsterek a makerspace-ben adót fizetnek, hogy jelen legyenek és azért van aki dolgozik, mert nem magamutogatni, hanem dolgozni ön oda.

Ezt a gyerekek csodálatos módon, és remélem azért a keretmesének hála, komolyan, komolyabban veszik, és előre szegezett fejjel nem ott lógni, cigizni, hanem alkotni jönnek majd be.

Pedig ez egy szinte tökéletes film

Elég sokan utálják, giccsesnek tartják, pedig nekem az egyik kedvencem. Igazából egy tökéletesen megcsinált film, amibből elég kevés van.

Robin_Hood_Prince_of_Thieves_8477_Medium

Nem sok felesleges van benne – erre szokták mondani, hogy jó vágó, pedig igazából a rendező vagy a forgatókönyv dolga. Pont annyiből és úgy áll a film, hogy mindent elmond és nem unalmas.

Ahogy például a papát megölik, az pont úgy jó ahogy van. Szolga bejön, kard levesz, fáklyás mob összezár. Tökéletes.

Robinon látszik, hogy egy faszfej (volt), átkozottul jó ebben a szerepben Kostner. Azim még annyira. És Tuck és Little Jon és az Asszony. A főgonosz Alan Rickman basszus mesteri, amúgy is nagyon birom a fickót, de ebben talán a legjobb. A fattyú annyira meggyőző és annyira árnyalt karakter, hogy azóta is hiányzik az ilyen filmekből.

Robin-Hood-Prince-Of-Thieves-5-1

És ami a lényeg, a humor. Átkozott jó humora van ennek a filmnek. “Milyen név az az Azim, walesi?”, “Idén nem lesz karácsony”, “Miért kiskanállal?”. Nem lesz tőle komolytalan de mégis emlékezetes. Igazán nagyon jó középkori film, azokból pedig akkora a hiány, hogy ez önmagában tíz helyet betölt.

Mert vannak benne igazi középkori arcok, mint Martinnál, erdei város, onnét kelták barbárok, akik holtak húsát eszik lenyilazása, jó zene. Ja, és milyen lehetne az a királyság, ha nem tökéletes, amelynek Sean Connery a királya.

robin-hood-prince-of-thieves

Sajnos nem tudtak még hasonlót sem alkotni a műfajban. Sokan nem szeretik, és giccsnek tartják, legyen úgy nekik. Pedig ez egy szinte tökéletes film.

 

A nép, ami ott sem volt

Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy van odakint egy nép, ami nincs ( UPDATE: közben egy kommentből kiderült, hogy ezek a esetek (amit az előző postban írtam, márkaösszevonások lehetnek, ahol egy világbrand hirtelen több nyelven kommunikál és így egyesül a like-olók tömege is. ) Ezt a bizonyos oldalt benéztem, de a téma ettől még akutális.

Milliónyian vannak, de egyikük sem létezik fizikailag. Iskolába járnak, dolgoznak, buliznak, tagelik egymást facebookon, mint mi, de közben nem léteznek. És nem csak a facebookon.

A marketingesek régóta használják ezekez a virtuális lényeket mint eszközt egyfelől a vásárló, másfelől az ügyfél meggyőzésére. Like-ot sokféle módon és minőségben lehet venni, lehet(ett) oldalnevet változtatni a hősi időkben “szeretem az anyukámat” “Érc Kft”-re, vagy lehetett pezsgőt nyerni like-al vagy éppen megnézni ki nézi a profilodat (no comment)

Virtális felhasználók vannak, sokszor látom őket, még ezt a blogot is jövetik, orosz lányok, amerikai fiuk vagy fordítva. Ez ilyen wordpress specialitás, gondolom a fresh publishra ragadnak rá, azért adok mindig magyar címet, hogy ne jöjjenek, általában bejön. Meg hát tavaly kb 70 millió kamu facebook account volt, azóta talán még több/kevesebb, attól függően, ki áll nyerésre a facebook vagy a spammerek.

UPDATE 2: egy érdekes cikk angolul a témában, Nefelejcs Gergőtől, köszi. Itt egy szélessebb értelemben vett kamu forgalomról van szó, de az elméleti probléma mögötte ugyanaz.

Virtuális felhasználók Magyarországnyi halmaza, amely lelkesen emulálja az átlag facebook felhasználó viselkedését, hogy a rendszer ne törölje, nyilván lopott profilokkal és postokkal. Talán még a neveik is lopottak. Vagy egymás random variációi. És ezek nem kínaiak vagy nigériaiak, ezek effektív nem fizikailag létező személyek.

Blogokon ez a jelenség már elég mindennapos, kamu blogok és trackbackek ezreivel közd a spamtelenítő szakma már jó ideje, és a facebooknak is jó sok ilyen kamu felhasználója van. Lásd még a Disconnect című film, bár ott inkább bullying meg egyéb közhelyek szerepelnek.

2-276

Nem feltétlen ide illő kép, de mégis, Neuromancer játékból.

Mi lenne, ha ez a tengernyi virtuális lény megindulna? Ha például szavaza, (facebook poll, facebook edit, valóvilág, országgyűlés). Édes kibernép, valószínűleg hazájuk sincs, hanem a zombihálózat üzemeltetői egy nemzetközi masszát dolgoztak be, amit bárhol eladhatnak, bármely országban képes like-ot generálni.

Erről meg az jut eszembe, amikor Wintermute svájci állampolgáráságért folyamodik. Mi van, ha ez a nép is egy nap betoppan egy határátkelőbe és bejelenti, hogy akkor ő most menekült. Tiszta cyberunk ezt, tényleg.

Meg aztán van valami baj a világgal, ha mi a milliós, kisebb kitalált nép likejainak hiszünk, mikor sokan még net nélkül várják valahol, hogy végre meghallgassák az ő véleményüket is a világról.

A Vörös Disznó

Mivel az első Miyazakis post után felmerült, hogy túl rövid, arra gondoltam, hogy akkor most műelemzés lesz, minden filmje szép lassan.

Porco_Rosso_(Movie_Poster)

A Porco Rosso az első, de csak azért mert ez jutott most eszembe.

Az európai verzióban a főszereplő hangja Jean Reno lett, ennek azért van nagy jelentősége, mert a következő filmjében, a Leon a Profiban van egy jelenet, amikor malac bábbal játszik a lánynak, na azt Reno improvizálta, mert annyira a Porco Rosso hatása alá került.

A film, mármint a Porco Rosso egyébként egy hagyományos értelemben vett börleszk, azaz olyan film, amiben bohókás dolgok történnek a szereplőkkel, és senkinek sem esik baja. Tipikus börleszk Bud Spencer és Terence Hill munkássága. Róluk majd egy másik postban.

Egyszerű kis történet egy disznós csavarral. Van benne szerelem és légicsata, kalózok és politika. Mint már írtam, Miyazakinál a részletek számítanak és ebben a filmben van belőle bőven. Most egyre hívnám fel a figyelmet, arra, hogy mit mond Porco a fasizmusról.

Ugye a filmben nem teljesen világos, hogy miért disznó ő. A legelfogadottabb magyarázat szerint azért, mert megátkozta magát, amikor látta, rosszul dönött és részt vett a háborúban. Talán. Mondják rá, hogy disznó és azt is, hogy szalonnát kéne csinálni belőle, de igazából mindenkinek teljesen jó, hogy nem ember. Talán nem is disznó.

Viszont amikor egy önmagáról szóló animációt néz a moziban Milánóban (színtén Miyazai műve), eljön hozzá egykori bajtársa. Neki mondja azt, hogy inkább lenne disznó mint fasiszta.

A film helyszíne az Adriai tenger, ami talán furcsa egy japán filmtől. Egyfelől a huszas években valószínűleg tényleg ilyen volt, másfelől sziget-sziget. Sok japán persze nincsen benne. Azt sajnos nem találtam meg Gina melyik szigeten lakott, a film végén látszik messziről.

end

Pula vagy Trogir lehetett az ihletője. Amúgy ezen a képkockán látszik (talán) Porco gépe, amint Gina kertje felől (jobb közép) parkol, tehát összejöttek a végére.

Az értelmiség esete a helikopter farokkal

Hány kedves arcot látok itt! Be szépek

az emberek! Ó drága uj világ,

amelyben ilyen nép van!

Shakespeake: A Vihar, fordította Babits Mihály

Huxley innen vette a címet, könyve is így kezdődik. Volt itt az elmúlt napokban mindenféle hiszti ezzel a helikopter fasszal, a nCore első tízben simán benne van az adás:

Képkivágás

Új Péter azt írta luxusbörtön, talán az. Meg nem kötelező nézni. Nekem például elég, ha csak gifeket csinálnak belőle, nevetne azon is tudok.

Kiborulni felesleges, mert egyfelől TV, ami mindent elmond, másfelől meg ezen már tényleg nem kéne meglepődni. Ingyenpornó komplex történeti elemekkel.

Ami igazán csodálatos ebben, az , hogy ezek az emberek tényleg el akarnak érni valamit azzal, hogy részt vesznek ebben. Régen a legkisebb fiú elment a királyhoz, teljesítette a három feladatot, és kapott fele királyságot és lányt.

Ma valóságsóba megy. A misztikus kitörés lehetősége ez, model lehet a hoszteszből, sztár a senkiből.

a-kekfestoinas-thumb-meselandia

Persze ma már minden beutalt a magamutogatásból él(ne), itt legalább megteheti. Az a komment és cikk cumami ami a VV6-ra jött részben meglepő, részben elvárható. Meglepő, mert ez azért már tényleg a hatodik, az első még érdekes volt, és most vált annyira lapossá, hogy hivatalosan is pornó verziót keljen csinálni belőle. Elvárható, mert van még aki azt hiszi, tényleg lehet igazat tenni az interneten.

Ha valaki nem tudná miről is van szó:

http://velvet.hu/blogok/muffin/2014/01/15/ime_vv_aurelio_pocsporgetese/

A számítógépes MMO játékokban (amit sokan egyszerre játszanak) van egy kifejezés, az a pull, vagy húzás. Ez azt jelenti, hogy a gonosz szörnyeket felingerli valaki, akik fejvesztve elkezdik kergetni, majd csapdába esnek. (A szörnyek általában csordában járnak, ezért kell kicsalni az egyiket).

A folymatot az alábbi videó mutatja be a legjobban:

http://dai.ly/x11rhhg

26:01-től, valahogy nem megy a beágyazás dailymotionról. Ez az a jelenet, amikor a király Süsü elé csalja Torzonbor katonáit, egyenként.

Na, itt most a Nemzeti Média Hatóság vagy hogy hívják, akit húznak. Jönni fog vele az egész banda, ahogy látom…

test

test

Hogyan ne hírdessünk egészségügyi szolgáltatást

Igazi szörnyszülöttre találtam, az elmúlt hónap harmadik legnagyobb nyüzsgést (látogatói interakciót) generáló facebook oldala ez. Forrás: SocialDaily

KépkivágásEleve nem gondolom, hogy a facebook a komoly témáknak kedvez, volt is erről egy cikk valahol angolul, ami azt elemezte, hogy a értelmes cikkek és megosztási hajlandóság hogyan nem áll jó viszonnyal egymással. Nem is olyan furcsa ez, lévén, hogy a tényleg jó dolgokat én sem feltétlen megosztom, inkább beszélek róla.

Nade, mi a szörnyű ebben?

https://www.facebook.com/drtihanyi

222807_200250733351326_2824237_n

Az, hogy ez a kedves bajuszos ember, ha ő az, de óránként tizet posztol, még éjszaka is. Én bevallom tizenöt perc, felületes scollozás alatt nem jutottam a nap végére, és így azt sem tudom, hogy loopban ismétli-e, vagy ez mind friss poszt. Ha mind az, akkor egy hét után fel fogja kötni magát, bárki is csinálja, mert egész egyszerűen nem lehet ennyi kontetet kinyomni magadból.

Mert ennyit postolni egyedül józan ésszel nem lehet, de még két embernek sem feltétlenül. Szerkesztőség pedig aligha állhat mögötte, mert azok legalább a profilképet lebombázták volna. Ez a orovsi szaklapot lapozom éppen jellegtelen irodámban, háttérben megyei térkép, és mindez vállalhatatlan bajusszal nem hiszem, hogy sokakban bizalmat ébreszt.

Az a gyanúm, hogy egyedül posztol. Én is szoktam ilyen egészségügyi kontentet csinálni, elég sok időt töltötk egy cikkel, írás, szakértők megkeresése, grafika rajzolása, egyebek, kb két-három hét egy cikk. Neki ez alatt, hat-hétszáz cikke jön le. Igazi példa a mennyíség/minőség arányra. Láttam sok ilyet, de ilyen intenzívet és házi készítésűt még soha. Én már képet sem bírnék keresni ilyen sebességgel.

136000-en beszélnek róla. Bizonyos szempontból irigy vagyok, közben meg nem. Mert a facebook/internet ilyen. Lehet, hogy erről nem is olyan jó, ha beszélnek, vagy legalábbis mindegy.

De gyanítom, hogy a kontent  majd tényleg  ismétlődni kezd egy ponttól, olyan ez, mint valami rémálom, amiből nem tudok felébredni. Elég valószínű, hogy minden héten kidobja ugyanazt az ötszáz postot, aztán az amnéziás követők, akiknek nem tünt fel, hogy ez már kicsit máshogy volt,  share-elik, Dr. Tihanyi meg egyre több embert lugosít. Vagy savaz, nem tudom melyik a jobb, nem is teljesen értem, mit is csinál Tihanyi doktor úr.

Egy japán, aki mégsem az

Nagyon nehéz visszaemlékeznem, mikor kezdődött. Domonkos Tamás haverom váltig állította, hogy a Toldi moziban egyszer régen látott egy filmet, ami ‘ej de mennyire jó’, és amit újra meg kell nézni. Ez lehetett talán a Nausicaa. Én még torrent, DC, kazaa vagy már ki tudja mi előtt találtam meg angolul a Vadon Hercegnőjét, talán 2000 körül. Talán kicsit korábban. Az biztos, hogy a Chihiro-t már moziban néztem.

Princess Mononoke forest spirits

Illetve, a Starcraft nevű játék végén a “special thanksben van benne “Hayao Miyazaki”, és arra emlészem, hogy nagy öröm volt ott látni. Kreditse t pedig magától nem néz az ember, csak ha vége a játéknak.  Akkor 1998.

Mindegy is talán, a lényeg, hogy ha lakatlan szigetre mennék, a filmjeit vagy köynveit magammal vinném. Illetve emlékszem Maróy Ákos egész akciótervet dolgozott ki, hogyan fogja majd a gyerekeinek adagolni a mester műveit. Egyébként én is.

Hogy miért jó? Nem anime, de japán rajzfilm. De nem a technikai része az érdekes, hanem valami más. Mintha Miyazaki valahogy európába ragadt volna mikor itt élt és ezért más. Vagy annak a japán olvasztótégelynek a hatása, amely egy az egyben emelte át az európai kultúrát, épületekkel, viselettel, egyebekkel. Nála ez valahogy jobban sikerült.

Sokan mondják, hogy a sinto a titka, hogy ilyem mélyek a karakterek. Vagy Ursula L. Guin munkássága. Akit egyébként megkerestek még a kilencvenes évek elején, hogy mi lenne, ha adaptálnák rajzfilmra, amit ő csuklóból elutasított. Aztán megnézte Miyazaki egyik filmjét, és az mondta: “na, ő adaptálhatja”. Végül a fia tette meg, ami valamiért mai napig a Ghibli fekete foltjának számít, pedig nem is olyan rossz.

A mély karakterek, az ami miatt én annyira szeretem. A legjobb példa, amit mindig elmondok a Laputában van, ez pedig a kalózok vezére, Dola.

redgreen_13Annyira gyönyörű, hogy elve erős női karakterek vannak, ami nagyon helyes, de még öreg női karakterek is. És az a festmény itt a jobb oldalon az ágy felett, ami Dolát fiatalon ábrázolja egyszerűen mesteri. Az ilyen apró részletek miatt az Miyazakai, aki. Utánozhatatlan.

Meg a mangái. Most jött meg a Nauicaa két kötetes. Mestermű, a film is jó, de nem ennyire. Mert a halál elfogadásáról szól, úgy és amiatt mint Guin fantasyja.

images

Átkozottul sok rétege van a műveinek, de nem akarom kibontani, mert nézni, olvasni jó. Írhatnom, hogy a nem fekete/fehér világképért vagy a környezethez való viszonyért jó, esetleg a morális döntések ábrázolásért jó. De ezek csak apró melléktermékek a jó történet és gyönyörű képek mellett.

Néha azt érzem, hogy csak véletlen, hogy mindez Japánból jött. Borges írja, hogy a Koránban egyetlen tevéről sem tesznek említést, hogy univerzális legyen. Ez lehet a helyzet Miyazakival is. Persze sok a párhuzam és a témák is nagyon át vannak itatva japánnal, és az amime úgy általában eltávolodik japántől, miközben mégse.

Állandóan bejelenti, hogy visszavonul, és én hálás vagyok mindenért, amit eddig letett. Ha jön még, annál jobb. Lesz majd mit nézni, olvasni a gyerekeknek.

Miért szeretem ennyire a japánokat?

Avagy hogyan lettem japánbuzi.

Igazából nem emlékszem, talán mindig is az voltam. Talán a Blade Runner óta. Voltam vagy öt éves. Ugyan a filmben nincsenek japánok, de ez nem gond. Japán ott van. A mega-gésa hírdetés, a mindenhol jelenlévő kanjik.

japan-no-further-description-required

Persze, szamurájok én ninják. Japán egyik vonzereje abban a kitalált középkorban rejlik, amelyet a huszadik században találtak ki maguknak. Szép, egyszerű, fekete-fehér középkor, katanával, gésákkal és harakirivel.

Aztán valahol jött a kaja és Ghibli. Nagy szerelmeim. Illetve Vagesz órái és az internet, amely közelebb hozta az egészet.

Csak azért szólok, mert most jön pár ilyen japán dolgokkal kapcsolatos post.

Bevezetőül egy videó, ami kötelező. Ugyanis nem lehet leírni, japánban mi a jó. Valami olyan keveredés és távolságtartás a nyugati kultúrával, ami valahogy csak átkozottul jó tud lenni.

Ilyen:

A könyvtárba nem arra való, hogy ott pisiljünk, együnk

Az egyik kedvenc épületem. Olyan értelmetlen.

Kívül ilyen,

urlBelül meg ilyen:

DSC_0034

A Beinecke Rare Book and Manuscript Library. New Haven. Elég menő, hogy a márványon átvilágít a nap. Emlékszem, nagyon meghatott, hogy nincsen benne büfé és a ruhatár illetve wc is csak utólag lett behackelve. Merthogy könyvtárba nem pisilni/zabálni kell járni, gondolta az építő. Hanem a művelődését.  Olyan volt a kor. Most már másmilyen.

Egyébként aki erre gyorsul, itt őrzik a Voynich kódexet. Mostanában népszerűbb ez a téma.

Gyönyörű és értelemtlen épület, egy erős mezőnyben, mert a könyvtárépületek elég jók szoktak lenni mostanában.

Ugyanitt érdemes megjegyezni, hogy a Beinecke itt látható állományával megegyező könyv ma  kevesebb, mint fél év alatt jelenik meg. Olvasásra fel.